KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

Cikk

Madarász Aladár

Lehet-e összefüggés a Nagy Recesszió és a demográfiai változások között?
2011. augusztus 18.
Lehet-e összefüggés a Nagy Recesszió és a demográfiai változások között? 
A Japán Nemzeti Bank alkormányzója úgy gondolja, hogy igen.


Kiyohiko G. Nishimura:
Population Ageing, Macroeconomic Crisis 

CÍMKÉK: válságJapán
Kommentek száma: 1
Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.

Hozzászólások

Simonovits András

2011. szeptember 09. 10:20
Öregedő népesség és hanyatló eszközárak
 
K. Nishimura, a Japán Nemzeti Bank elnökhelyettese az együtt élő nemzedék egy végletekig leegyszerűsített modelljében vázolja, hogy a népesség öregedése hozzájárulhat az eszközárak hanyatlásához. Ugyanakkor néhány nagy országra vonatkozó statisztikai adattal is igazolja ezt az összefüggést.
 
Alapjában véve egyetértek a felvetésével, és magam is készítettem olyan modellt, ahol a reálkamatláb csökken a népesség öregedésének hatására (Simonovits A.: Népességöregedés, tb-nyugdíj és megtakarítás: parametrikus nyugdíjreformok,Közgazdasági Szemle 56 (2009) 297–321). Legegyszerűbben a következőképpen lehet ecsetelni a folyamatot. Képzeljünk el egy stacionárius népességet, amelyben minden családban egy fiú és egy lány születik. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy ha az A család fia elveszi a B család lányát, akkor a B család fia az A család lányát veszi feleségül. Ekkor elegendő, ha mindkét nagycsaládnak 2-2 lakása van: egy az időseknek, egy a fiataloknak. Ha a lakások minősége változatlan, akkor – az inflációtól eltekintve – a lakásárak is állandóak. Mi van, ha lecsökken a gyerekszám 2-ről 1-re? Ekkor a lakások fele üresen marad, tehát a lakott lakások ára is lecsökken. (A népességöregedés másik formáját, a születéskor várható élettartam növekedését egyelőre figyelmen kívül hagyjuk!)
 
E sokak által elhanyagolt vagy egyenesen tagadott jelenség a nyugdíjreform-vitákban is fontos szerepet játszik. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer részleges vagy teljes tőkésítését javasló közgazdászok zöme azt vallja, hogy a tőkésített nyugdíjrendszert nem is érinti a népességöregedés, szemben a felosztó-kirovó rendszerrel, ez fontos érv lenne a tőkésítés mellett. Ha azonban figyelembe vesszük a reálkamatlábnak a gyerekszám-csökkenést kísérő csökkenését, akkor ez a vélemény támadható és a tőkésítési érv megroggyan. (A nyugdíjazáskor várható élettartam növekedése pedig egyformán fenyegeti mindkét nyugdíjrendszert: azonos nyugdíjtőkét több évre kell elosztani.)
 
Ugyanakkor nehezen hihető, hogy egy ilyen hatalmas és hirtelen beálló válságot olyan lassú és fokozatos folyamatok okoznának, mint a népességöregedés. További kutatásokra van szükség.
 
Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.

Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49