KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

Cikk

Madarász Aladár

Fenntartható nyugdíjrendszer spanyol módra?
2013. december 13.

The new sustainability factor of the public pension system in Spain

Rafael Doménech, Víctor Pérez-Díaz, 11 December 2013 - http://www.voxeu.org

Based on the report issued by a Committee of Experts, the Spanish Parliament will pass a new law that implements an innovative sustainability factor in the public pension system. This column argues that the proposal solves the problem of financial sustainability in the long run while opening a wider debate on the welfare system and growth under conditions of increased global competition.

Rafael Doménech  


CÍMKÉK: nyugdíj
Kommentek száma: 1
Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.

Hozzászólások

Simonovits András

2013. december 13. 15:15

A nyugdíjak fenntarthatóságáról: Spanyolországban és itthon

A blogon megjelent írás a spanyol tb-nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról szól. Örömmel üdvözli, hogy a spanyol kormányzat végre rászánta magát: törvénybe iktatja a fenntarthatósági tényezőről szóló törvényt. Hozzászólásomban röviden elemzem a kérdést, és néhány megjegyzést teszek a kérdés magyar vonatkozásáról.

1. A hagyományos tb-nyugdíjrendszerekben egy viszonylag bonyolult szabály rögzíti, hogy adott évben mekkora a frissen nyugdíjba vonulók keresettől függő (vagy nem függő) kezdőnyugdíja.

2. Egy másik, viszonylag egyszerű szabály rögzíti, hogy miképp kell emelni a már megállapított nyugdíjak értékét.

3. Ettől elvben függetlenül a kormány a dolgozókra kirója a bruttókeresettel arányos tb-nyugdíjjárulékot, amely általában megoszlik a dolgozó és a munkáltató között: A dolgozó csak egy bizonyos keresetig (a plafonig) fizet járulékot, és csak a plafonnal arányosan kap majd járadékot.

A jelenlegi magyar szabályokat jól közelíti a következő modell:

1. A) Az általános nyugdíjkorhatáron nyugdíjba vonuló kezdőnyugdíj egyenlő a szolgálati évek száma szorozva az életpálya figyelembe vett átlagos nettó keresete osztva 50-el.

B) A korhatáron túl dolgozó (még nem nyugdíjas) minden további év után az 1A)-ban meghatározott normális nyugdíjra számított 6 százalékos jutalmat kap; a korhatár alatti nyugdíjba vonulás elvben kizárva, gyakorlatban büntetve, kivételek megengedve.

2. A már megállapított nyugdíj minden évben az előre jelzett inflációs ütemmel egyezően nő. 3. Jelenleg a dolgozói és a munkáltató járulékkulcs 10 és 24 százalék, és 2013-tól semmilyen plafon nem korlátozza az új be- és kifizetéseket.

Egy jól összehangolt szabályhármas szerencsés esetben hosszabb távon egyensúlyban tartja a rendszert, vagy a gyakran fellépő rendszeres hiányt címkézett különadókból fedezi. Szerencsétlen esetben (Magyarország, 2009; Görögország, 2010) a tb-nyugdíjrendszer hiánya olyan nagy, hogy azonnali drasztikus intézkedésekre van szükség: a 13., illetve 14. havi nyugdíj korlátozására, illetve eltörlésére, a kötelező magánnyugdíj-rendszeri befizetések felfüggesztésére vagy megszűntetésére.

A svéd eszmei számlarendszer elvben megoldja a fenntarthatóság kérdését, mert rögzíti a járulékkulcsot, és a fenti szabályokkal ellentétben egy matematikailag konzisztens szabálypár szerint évről évre változtatja a kezdő és a már megállapított járadékok értékét. A svéd rendszer azonban nem csodaszer, például Olaszországban annyira felpuhított változatban vezették be 1996 körül, hogy nem sok jót hozott. Az is lehetséges, hogy olyan szigorú szabályokat tartalmaz (Lengyelország), hogy hosszú távon a nyugdíjak keresethez viszonyított aránya lesüllyed és a tipikus nyugdíjas állami kiegészítő nyugdíjra kényszerül.

A spanyol nyugdíjszabály matematikailag egyszerűbb, mint a svéd, ennek ellenére megfelelően rugalmasnak látszik. Évről-évre kiszámítja, hogy mennyivel nőnek a nyugdíjbevételek és a nyugdíjkiadások, és a romló egyensúly miatti megszorításokat időben elosztja, emellett a változtatásokat szétteríti a kezdő és a már megállapított nyugdíjak között.

Megint magyar példákon szemléltetem a kiigazítás szükségességét.

1) Hiába nő a női korhatár 55 évről (1996) 65 évre (2022), ha rögzítjük az átlagos 2 százalékos nyugdíjszorzót, és 20 évtől számítjuk a munkába lépést, akkor a nettó kereset arányában a kezdő nyugdíj 70 (= 2 ∙ 35) százalékról 90 (= 2 ∙ 45) százalékra nőne.

2) 1998-tól kezdve fokozatosan megszüntették a nyugdíjak degresszióját (a magasabb kereseteket csak részben számították be), és nem vették figyelembe, hogy ennek nyomán megnőnek a nagy, azaz az átlagnyugdíjak is.

3) Ha tényleg beindul a fiatalok kivándorlása, és az itthon járulékot fizetők aránya a hazai idősekhez képest komoly mértékben csökken, akkor a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik.

Összegezve. A tb-nyugdíjak átlagos és összértéke rövid távon eltérhet a fönntartható értékektől. Hosszabb távon azonban a munkapiaci és költségvetési reakciók kikényszerítik a fenntarthatóságot. Jobb fokozatosan, simán korrigálni, mint hirtelen, csapkodva. Ezt szolgálja a spanyol nyugdíjrendszer fenntarthatósági tényezője, és ezt szolgálhatná megalkotandó magyar változata. De ehhez először meg kellene érteni a magyar politikusoknak és a magyar szavazóknak, hogy nincs ingyen ebéd.

Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.

Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49