Főoldal
Blog
Szavazás
Belépés
Regisztráció
CÍMKÉK:
innováció(14)
K+F(5)
kutatás(3)
fejlesztés(5)
beruházás(6)
vállalatok(21)
Európai Unió(39)
Európai Bizottság(2)
Lisszaboni folyamat(1)
stratégia(6)
iskola(2)
közoktatás(1)
Oktatási Hivatal(1)
bank(27)
bankrendszer(17)
pénz(33)
hitel(10)
befektetés(7)
jegybank(73)
MNB(3)
válság(92)
deviza(1)
nyugdíj(17)
társadalombiztosítás(1)
magánnyugdíjpénztár(9)
államcsőd(3)
IMF(37)
euró(25)
Görögország(44)
GDP(35)
Woodford(1)
kamat(36)
alapkamat(1)
realizmus(2)
közgazdaságtan(179)
DSGE-modell(1)
Európai Monetáris Unió(8)
euróövezet(53)
Világbank(3)
verseny(9)
jog(2)
üzleti titok(1)
Diamond(1)
Nobel-díj(56)
etika(14)
államadósság(15)
alkotmány(3)
foglalkoztatottság(27)
munkaerőpiac(41)
Széll Kálmán Terv(1)
infláció(12)
jövedelem(38)
OECD(19)
részvény(6)
makroökonómia(53)
Olaszország(3)
Japán(10)
adó(28)
növekedés(64)
USA(180)
TTI-politika(2)
Izrael(1)
szegénység(4)
Ukrajna(1)
könyv(32)
Cikk
Soós Károly Attila
Vissza a szakadék széléről...és hogy is kerültünk oda?
2011. április 11.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottságának április 7-ikei ünnepi közgyűlésén, amelyben egyebek között azt állította, hogy kormánya „visszarántotta Magyarországot a szakadék széléről, s ez az oka annak, hogy ma nem Magyarországról, hanem például Portugáliáról ír a sajtó
[1]
.”
Kétségtelen, hogy ma nem mi vagyunk az Európai Unióban az ügyeletes rosszfiú, hanem az euroövezet-beli Portugália, amelynek problémái a mieinktől nagyon eltérőek; az alábbiakban nem is foglalkozunk velük.
Arról azonban szó sincs, hogy a mostani kormány visszarántotta volna Magyarországot a szakadék széléről. A „szakadék széle” az állam fizetésképtelenségének veszélyét jelenti. Hogy mikor nőtt, mikor csökkent ez a veszély, azt bajos abból lemérni, hogy a sajtó többet vagy kevesebbet ír-e róla. Különösen, hogy van ennek a veszélynek egy tűrhetően jó mérőszáma: a credit default swap (CDS) felár, amely azt mutatja, hogy az államkötvénypiac erre vállalkozó szereplői milyen áron vállalják át más szereplőktől annak a kockázatát, hogy a kötvények az állam fizetésképtelensége folytán értéktelen papírokká (manapság inkább értéktelen elektronikus tanúsítványokká) válnak. A CDS felár lényegében a fizetésképtelenség valószínűsége, századszázalékokban (pontokban) mérve; egyúttal ez az alapja a kamatfelárnak is, tehát annak, hogy hitelfelvételnél mennyivel magasabb kamat fizetését kell vállalnunk a nálunk jobbnak tekintett adósokhoz képest.
A magyar ötéves lejáratú állampapírok CDS felárának alakulását 2009 júliusától mutatja az 1. ábra. Az ábra szerint a miniszterelnök állításának pontosan az ellenkezője igaz: lényegében az új kormány megalakulása óta (a 2010 június 4-ikén megfigyelhető „nagy ugrást” követő kilenc hónapban) a magyar CDS felár magasabb pályán mozog, mint mozgott az azt megelőző kilenc hónap folyamán (2009 augusztusától 2010 májusáig). Még szomorúbb a kép, ha elfogadjuk normaként a felemelkedő piacú országok (CEEMEA)
[2]
átlagos CDS felárának alakulását. Ez ugyanis folyamatos javulást mutat a Fidesz-kormány megalakulása óta, tükrözve a felemelkedő piacú országok általános gazdasági helyzetének, megítélésének javulását. Magyarország jól láthatóan kiszakadt ebből a javulási folyamatból. A napi adatok átlagában a magyar CDS felár 2009 szeptembere és 2010 májusa között 8 ponttal alacsonyabb, az ezt követő kilenc hónap átlagában azonban 107 ponttal magasabb volt a CEEMEA-énál. Határozottabb javulást a magyar CDS felárban csak az időszak végén tapasztalunk, amikor az április 6-ikán már 237 pontra is lecsökkent, de ez a javulás is csak alig csökkentette a felemelkedő piaci átlagtól mért távolságunkat.
Egy kicsivel részletesebb áttekintés sem különösebben hízelgő a kormányra, a kormánypártra nézve. A CDS felár ábránk alapján jóvátehetetlennek tűnő „nagy ugrása” 2010 június 4-ikén Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke június 3-ikai nyilatkozatának közvetlen következménye volt. Kósa akkor azzal az állítással állt elő, hogy azonnali államcsőd fenyeget
[3]
. A piacok megnyugtatása érdekében különféle nemzetközi intézmények tekintélyes vezetői cáfolták Kósa szavait
[4]
, és implicit, de annál világosabb módon cáfolta azokat a miniszterelnök is, akinek június 8-ikán bejelentett 29 pontos gazdasági programjában
[5]
egyetlen olyan intézkedés sem szerepelt, amely egy azonnali államcsőd fenyegetésének elhárítására alkalmas lett volna.
Ugyanakkor azonban a 29 ponttal megjelent és azóta is velünk van egy másik, a piacokat szakadatlanul nyugtalanító probléma. Nevezetesen, a bejelentett változtatások egy része (pl. a személyi és a társasági jövedelemadó csökkentése) tartósan és jelentős mértékben rontja az állami pénzügyek egyensúlyát; ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjébe csak ideiglenes (pl. bankadó, bérstop a közszférában) vagy jelentéktelen költségvetési hatású (pl. a közszférában kifizetett kétmillió forint fölötti végkielégítések 98 százalékos adója) intézkedések kerültek. Erre a problémára rendszeresen emlékeztetnek bennünket azok a nemzetközi intézmények, amelyeknek tagjai vagyunk
[6]
és a hitelminősítő intézetek leminősítései és további leminősítésekkel fenyegető „negatív kilátásos” értékelései
[7]
.
A CDS felár elmúlt hetekben megfigyelhető, már említett javulásában nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy a Széll Kálmán-terv angol nyelven közzétett változata elismeri: a kormány korábbi hivatalos dokumentumai alábecsülték az államháztartás következő években várható hiányát, és intézkedéseket tart szükségesnek a hiány csökkentése érdekében
[8]
. A konkrét intézkedések kidolgozásának nehézkessége
[9]
azonban aligha ígér további gyors javulást. Pedig jó lenne, ha legalább akkora távolságra rántanának bennünket a szakadéktól, amekkorára az új kormány megalakulása előtt voltunk.
[1]
Ld.
http://www.miniszterelnok.hu/cikk/visszarantottuk_az_orszagot_a_szakadek_szelerol
[2]
Abu Dhabi, Bulgária, Dél-Afrikai Köztársaság, Dubai, Horvátország, Izrael, Katar, Kazahsztán, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Törökország, Ukrajna.
[3]
„(A) cél jelenleg a közvetlen államcsőd elkerülése”, amit azzal is alátámasztott, hogy „van olyan igazgatási ágazat, ahol már júniusra sem tudnak bért fizetni az alkalmazottaknak.” Ld. Csőd szélén a magyar állam, Magyar Nemzet 2010 június 4.
[4]
„A magyar gazdasággal nincs semmi probléma. A probléma azon magyar politikusokkal van, akik túl sokat beszélnek – ez a véleménye Jean-Claude Juncker luxembourgi kormányfőnek, aki egyben az euróövezeti csoport elnöke. Hasonlóan vélekedett Olli Rehn pénzügyi biztos és Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója is.” Ld. Blahó Miklós: Tettekre ösztökél az EU, Népszabadság, 2010 június 8.
[5]
Ld. Rendkívüli intézkedések: egykulcsos szja, bankadó, bérstop a közszférában, http://mno.hu/, 2010 június 8.
[6]
Ld. pl. Transition Report. Recovery and Reform, European Bank for Reconstruction and Development, London, 2010, 118-9. old.; IMF Executive Board Concludes 2010 Article IV Consultation and Proposal for Post-Program Monitoring with Hungary, Public Information Notice No. 11/15 http://www.imf.org/, 2011 február 3.
[7]
Ld. pl. Hungary's Credit Rating Cut by Fitch on Budget; Debt Grade Nears `Abyss', http://www.bloomberg.com/, 2010 december 23.
[8]
Ld. Oblath Gábor: Álmok felől a valódi világ felé – a Széll Kálmán Terv „no policy change” szcenáriója,
2011. március 30., http://blog.mtakti.hu.
[9]
Ld. pl. Mellár Tamás: A Laffer-görbe, Népszabadság, 2011. április 8.
CÍMKÉK:
államcsőd
államadósság
Kommentek száma: 1
Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.
Hozzászólások
Benke Béla
2011. április 14. 15:00
Az 1. ábra gyengéje, hogy a CDS skála nem nulláról indul, noha a helyhiány nem indokolta volna az ilyen fösvényen takarékos helykihasználást. Ebben a formában viszont kidomborítja a szerző pesszimista mondanivalóját. Felületes szemlélő számára így azt tükrözheti, hogy még most is mennyire tragikusan rossz Közép-Kelet-Európa adataihoz képest.
Amennyiben hozzá szeretne szólni, kérjük regisztráljon és jelentkezzen be.
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA
Magyar Tudományos Akadémia
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49