KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.



Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.

Cikkek

Madarász Aladár

Ajánló
2010. november 10.
A Nyugat, Amerika és/vagy Európa hanyatlása már sokszor volt politikusok, publicisták, közgazdászok és történészek vesszőparipája. Mostanság divatos párhuzamba állítani Anglia 1870 utáni visszaszorulását az USA mai tendenciáival. Barry Eichengreen írása e párhuzam érvényét vizsgálja.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

A magánnyugdíjrendszer államosítása?
2010. október 19.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 13-án bejelentette, hogy november 1-től 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíj-befizetéseket, és hamarosan megnyitják a kapukat a tiszta tb-nyugdíjrendszerbe visszalépőknek. Mi lehet a hatása e valóban forradalmi lépéseknek?

  Tovább
Kommentek száma: 6

Madarász Aladár

Ajánló
2010. október 14.

A legtöbb ember olyan tényezőknek tulajdonítja a modern gazdaság kialakulását a XVIII. századdal kezdődő korszakban, amelyekről a történettudomány és a közgazdaságtan, legalábbis D. McCloskey szerint, bebizonyította, hogy tévedések. "A korrekt magyarázat: az eszmék."

Érdemes a hozzászólásokat is elolvasni.


  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

A másik Diamond
2010. október 12.
A 2010. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjat két amerikai és egy brit-ciprusi közgazdász kapta: Peter A. Diamond, Dale T. Mortensen és Christopher A. Pissarides, a keresési súrlódások piacelméletének kidolgozásáért. Míg a második és harmadik szerző elsősorban a díj indoklásában szereplő kutatásairól híres, addig Peter Diamond több más területen is legalább ilyen hatású eredményeket ért el. Ebben a jegyzetben egy másik Diamondról, a nyugdíjközgazdászról írok, akit sokkal jobban ismerek, mint a kitüntetett terület művelőjét; és azt a területet is érdekesnek gondolom. Mivel Diamond egyszerre elvont elméleti közgazdász és gyakorlatias kormányzati tanácsadó, nyugdíj-gazdaságtani munkásságát is ketté bontva ismertetem.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Kovács András György

Üzleti titok és jogorvoslat a szabályozott piacokon
2010. szeptember 22.
A nagy gazdasági perekben a sikeres perlés feltétele az ügyhöz kapcsolódó számos üzleti titkot képező adat megismerése. Ugyanez a helyzet, ha a hatóság által szabályozott hatósági ár a vita tárgya (pl. távközlésben), mert ilyenkor az üzleti titkot képező költségadatok feltárása nélkül sikeres perlés nem képzelhető el. Az eljáró bírák nincsenek abban a helyzetben, hogy egy-egy üzleti titok értékét megbecsüljék, ezért nagy a veszélye, hogy érdemi jogorvoslatra nem kerül sor, mert a bíró törekszik arra, hogy az üzleti titkok ismerete nélkül döntse el az ügyet. Ezt tetézi a Polgári Perrendtartás (1952.évi III. tv) 2009. január elsején hatályba lépett módosítása, amely kivette a bíró kezéből a döntés jogát az üzleti titok feltárásának tekintetében, és azok megismerhetőségét az üzleti titok jogosultjának nyilatkozatától tette függővé.  
Szükségesnek tartom az új szabályozás kritikáját, megmutatva azt, hogy léteznek az üzleti titok feltárása során alkalmazható olyan objektív kritériumok, melyekhez a bírák bátran nyúlhatnak. Az ésszerű és hatékony szabályozás éppen az lenne, ha a bírák a jogorvoslati jog érvényesülése érdekében az üzleti titok védelméhez való jogot a szükséges és arányos mértékben korlátozhatnák. Ennek bemutatásához a „jog gazdasági elemzése”/law and economics/ irányzat gondolkodásmódját hívom segítségül.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Economist Fórum
2010. szeptember 21.
Az Economist fóruma megkérdezett neves közgazdászokat arról, hogyan kellene  tanítani a közgazdaságtant a válság után.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Németh György

Az érme oldalai - Fenntarthatóságok és implicit adósságok
2010. szeptember 17.
A nyugdíjkérdés körül épp akkora a közgazdaságtani homály, mint amilyen átláthatók az érdekviszonyok. Van hát okunk a legalapvetőbbnek vélt igazságok igazságtartalmán merengeni. Az alábbiakban Oblath Gábor és Kun János cikke kapcsán próbálok homályt oszlatni.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

Gál Róbert Iván - Simonovits András: A kötelező magánnyugdíj és a költségvetési hiány
2010. szeptember 17.
Ismeretes, hogy nemrégiben kilenc EU tagállam  (köztük Magyarország) azt kérte az EU-tól, engedje meg nekik, hogy leírhassák a (kötelező) magánnyugdíjak bevezetése miatt pár évtizedre kieső költségvetési bevételeket a hivatalos költségvetési hiányból és a magánpénztári felhalmozásokat az államadósságból. (Ilyen lehetőség létezett 2005 és 2009 között, egyre csökkenő részben, és csak a költségvetést  illetően.) Ebben a rövid hozzászólásban amellett érvelünk, hogy a magánnyugdíj-pillér következetes figyelembevétele esetén  mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot csökkenteni kell a nettó magánnyugdíj-befizetésekkel, illetve a magánpénztáraknál felhalmozódó tőkével, és így átmenetileg könnyebbedne a valóságos finanszírozási teher. Azt is kimutatjuk, hogy a kilenc kormány levele jelen formájában nem következetes és kiegészítésre szorul.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Kun János

Magánnyugdíjpénztár és államadósság - ki trükközik?
2010. szeptember 08.
A kilencvenes években divatba jött a világban az implicit nyugdíjadósság számítása a Világbank által kidolgozott módszer szerint. A vizsgált évre vonatkozó nyugdíj-megállapítási szabályok és a különböző korosztályok várható élettartamának figyelembe vételével kiszámították, hogy az egyes évekre vonatkozóan mennyi nyugdíj kifizetésére van köztelezettsége az államnak. A későbbi évek kötelezettségeit egy diszkonttényezővel „jelenértékre” számították át. Az egy év múlva esedékes 100 Ft kifizetésének jelenértéke 5 százalékos diszkonttényező esetén például 95 Ft, a tíz év múlva esedékes 100 Ft-é 59,87 Ft (100 x 0,9510). A még nem nyugdíjas korosztályok esetén kiszámították a várható nyugdíjat, majd olyan arányban vették figyelembe, amilyen arányban a vizsgált évig munkában aktív éveiket ledolgozták. Ha például valaki a vizsgált évben 40 éves volt, 20 éves korában kezdett dolgozni, s az érvényben lévő szabályok szerint várhatóan 60 éves korában megy nyugdíjba, az ő majdani nyugdíját 50 százalékban vették figyelembe. A fenti módszerrel kiszámított összeget elosztották a vizsgálat évének GDP-jével. 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Államháztartási statisztika, mozgástér és hitelesség
2010. szeptember 01.
Kilenc EU-tagország, köztük Magyarország, levélben kezdeményezte az államháztartási hiány és adósság jelenlegi uniós elszámolási gyakorlatának felülvizsgálatát. A javaslat azt célozza, hogy a hazai nyugdíjreformhoz hasonló megoldást választó – úgynevezett kötelező tőkefedezeti pillért is létrehozó – országok csökkenthessék kimutatott költségvetési hiányukat és államadósságukat a reform terheivel. A folyó teher az az összeg, amellyel a kormányzat kiegészíti a társadalombiztosítási kasszának a reform miatt hiányzó bevételeit. Ez pedig megegyezik a „kötelező” magán-nyugdíjpénztárakhoz (a hazai nyugdíjrendszer második pilléréhez) átirányított járulékbevétellel, amely az érvényes statisztikai elszámolás szerint a magánszektor megtakarításait gyarapítja.
A kilencek kezdeményezése túlmutat az állami deficit statisztikai elszámolásának technikáján: közgazdasági, gazdaságpolitikai, továbbá a gazdaságpolitika hitelességét érintő kérdéseket is felvet. Ezeket az eltérő természetű kérdéseket külön-külön kell végiggondolni ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a téves gyakorlati következtetések.

  Tovább
Kommentek száma: 0
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2017-08-14 15:57:03