KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.


Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.
 

 

 

KEDVES OLVASÓINK!

A BLOG 2018 FEBRUÁRJÁBAN ELKÖLTÖZÖTT,
ÚJABB BEJEGYZÉSEINKET
ITT ÉRHETIK EL!

Cikkek

Oblath Gábor

Államháztartási statisztika, mozgástér és hitelesség
2010. szeptember 01.
Kilenc EU-tagország, köztük Magyarország, levélben kezdeményezte az államháztartási hiány és adósság jelenlegi uniós elszámolási gyakorlatának felülvizsgálatát. A javaslat azt célozza, hogy a hazai nyugdíjreformhoz hasonló megoldást választó – úgynevezett kötelező tőkefedezeti pillért is létrehozó – országok csökkenthessék kimutatott költségvetési hiányukat és államadósságukat a reform terheivel. A folyó teher az az összeg, amellyel a kormányzat kiegészíti a társadalombiztosítási kasszának a reform miatt hiányzó bevételeit. Ez pedig megegyezik a „kötelező” magán-nyugdíjpénztárakhoz (a hazai nyugdíjrendszer második pilléréhez) átirányított járulékbevétellel, amely az érvényes statisztikai elszámolás szerint a magánszektor megtakarításait gyarapítja.
A kilencek kezdeményezése túlmutat az állami deficit statisztikai elszámolásának technikáján: közgazdasági, gazdaságpolitikai, továbbá a gazdaságpolitika hitelességét érintő kérdéseket is felvet. Ezeket az eltérő természetű kérdéseket külön-külön kell végiggondolni ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a téves gyakorlati következtetések.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Darvas Zsolt

Életképes-e az Európai Monetáris Unió fiskális unió nélkül?
2010. augusztus 12.
Az elmúlt hónapokban sokan megkérdőjelezték, hogy vajon az euróövezet életképes-e jelenlegi struktúrájában. Az euróövezet valójában egy sajátos monetáris unió: a közös pénzt és monetáris politikát egy szabályrendszer és egy viszonylag szerény közös európai büdzsé egészíti ki, de sem politikai, sem pedig (számottevő) fiskális unió nem támasztja alá; emellett a munkaerő mobilitása is jóval szerényebb az euróövezeten belül, mint például az Amerikai Egyesült Államokban. A Görögországból induló és az egész euróövezetet megrázó válság alapján sok kommentátor azt a következtetést vonta le, hogy fiskális unió nélkül nem lehet életképes a valutaunió.
 
Elismerve, hogy egy fiskális unió elősegítené az euróövezet jobb működését, vajon az elmúlt hónapok válsága valóban bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy fiskális unió nélkül az euró fennmaradása kétséges?

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Robert Solow: Building a Science of Economics for the Real World
2010. július 26.
Mi a gond a közgazdaságtannal?
Robert Solow véleménye, amelyet az amerikai képviselőház egy bizottsága számára fogalmazott meg, tömör és tanulságos, érdemes elovasni - Madarász Aladár.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Vincze János

Létezhet-e egyszerű pénz és bankreform, és miért hisznek benne sokan?
2010. június 29.

Az ideális pénz és bankrendszer a közgazdaságtan perpetuum mobile-je. Sokan gondolják úgy, hogy a világ szinte minden baja megoldódna egy alkalmas reformmal, és tudják is, hogy milyen legyen a reform.
A nagyszabású reformereket többnyire az jellemzi, hogy valamit nagyon nem értenek abból, ahogyan a pénz és a bankok funkcionálnak. Mindazonáltal Joób Márk cikke először meglepett. Nem értettem, hogy miért forradalmi monetáris politikai újítás az államkötvény vásárlás, de aztán arra gondoltam, hogy biztosan csak a korkülönbség teszi (lásd: „újszülötteknek minden vicc új”).

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Pénzügyi közvetítés és makrogazdasági elemzés – áthallásokkal
2010. június 14.
Michael Woodford írása arról tanúskodik, hogy a közgazdaságtan magukra adó művelői tanulnak a globális gazdasági-pénzügyi válságból. A szerző azt mutatja be, hogyan lehetne a makroökonómiai alapismeretek oktatásába bevonni az eddig súrlódásmentesnek feltételezett (és ezért mellőzött) pénzügyi közvetítőrendszert, illetve „pénzügyi kondíciókat”.
Az olyan modelleket, amelyekben „a” kamat szerepel, olyanokkal cserélné fel, amelyekben van betéti és hitelkamat, így létezik kamatrés is, amely a pénzügyi kondíciókat hivatott kifejezni. A kamatrés tágulása egyszerre csökkenti a monetáris politika hatékonyságát és okoz károkat a reálgazdaságnak, amiből az a normatív következtetés adódik, hogy a jegybanknak nemcsak az alapkamat meghatározása lehet a dolga; szükség esetén a kamatrés szűkítésére is törekednie kell.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Gács János

A Potemkin stratégia felé
2010. május 14.
Válság és vezetés
 
Rossz idők járnak mostanában nemcsak Európa országaira, hanem az azokat összekapcsoló legfőbb intézményre, az Európai Unióra is. A napjainkban tetőző, és remélhetőleg néhány hét múlva lecsendesedő görög válság, amely az eurózónát s a közös valutát is fenyegeti, egy különösen látványos és veszélyes megjelenése az unió megoldatlan problémáinak.
 
Az EU komoly vezetési vákuumtól szenved. A lisszaboni szerződés késői elfogadása után vontatottan állt fel az új Bizottság; kevéssé észrevehető a szerződés nyomán beiktatott új funkcionáriusok tevékenysége (egyikőjük Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke, másikuk Catherine Ashton, a különleges jogköröket szerzett külpolitikai főmegbízott); továbbra sem tisztázott a soros elnökséget adó ország vezetőjének (ez ebben a félévben a spanyol José Luis Zapatero) hatásköre; s ismételten bebizonyosodott, igazán komoly krízishelyzetekben, mint a mostani görög válság, mindenféle pontosan kicentizett feladatmegosztástól függetlenül a nagy tagállamok véleménye dönt. S a nagy tagállamok vezetői is képesek amatőr módon, illetve rövid távú érdekeiktől vezérelve lassan és ellentmondásosan irányítani. Szomorú példát mutatott erre 2010 tavaszán, a görög gazdaság megsegítésének kapcsán Angela Merkel vezetésével a német kormány. Nem csoda, hogy amikor az EU saját ügyeiben nem tud időben dűlőre jutni, fontos nemzetközi fórumokon (mint a koppenhágai klímacsúcson) is rendre súlytalanul szerepel.
 
 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Békés Gábor

A görög válság és az euró jövője - Védett bacilus
2010. május 13.
Görögországnak a következő egy hónapon belül 11 milliárdra euróra van szüksége, egy éven belül pedig összesen 45-re, hogy törleszthesse adósságát, és fizetni tudja a kamatterheit. Három éven belül összesen mintegy 100-120 milliárd eurót kell kifizetnie hitelezőinek. Ez a pénz nemcsak soknak tűnik, az is – Magyarország éves GDP-jének több mint 100 százaléka.
 

  Tovább
Kommentek száma: 1

Kertesi Gábor

A szabad iskolaválasztás és a közoktatás intézményrendszerének meg nem feleléséről
2010. május 05.
A magyar közoktatás iskolafenntartási és -finanszírozási rendszere mély szerkezeti válságban van. Ez a válság egyszerre érinti az oktatás költséghatékonyságát, az oktatás általános színvonalát, valamint a megfelelő minőségű oktatási szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlő esélyeit. Az itt következő írás ebből a bonyolult szövevényből egyetlen problémát emel ki. Azt, hogy a magyar közoktatás iskolafenntartási intézményrendszere nincs összhangban a magyar közoktatás egyik legalapvetőbb sajátosságával: a szabad iskolaválasztással. Fő állításom az, hogy ez a meg nem felelés a közoktatás rendszerének súlyos torzulásaihoz vezet.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Muraközy Balázs

Az innováció ráfordításai és eredményei Magyarországon
2010. április 01.
Nehéz volna tagadni azt a közhellyé nemesedett közgazdasági összefüggést, hogy a magasabb innováció segíti a gazdasági növekedést. Hasonlóan nehéz nem észrevenni, hogy mennyi gazdaságpolitikai intézkedés épül erre a meglátásra, az innováció közvetlen támogatásától a klaszterek segítésén át az EU által finanszírozott kutatásokig. De mi befolyásolja a vállalatok innovációs döntéseit, és milyen hatással van ez az eredményességükre? És lehet-e a K+F támogatásával Szilícium-völgyet létrehozni a hazai dombok között?
 
Mielőtt lelőném a poént (vagy máris kiderülne, hogy nincs is), érdemes végiggondolni, hogyan működik az innovációs folyamat. A folyamat eredménye – outputja – egy termék, szolgáltatás, új termelési eljárás vagy szervezeti megoldás bevezetése. Ez a szemlélet Joseph Schumpter nagyhatású munkájából indul ki, mely szerint egy zseniális technológiai áttörés tehát önmagában egészen addig nem tekinthető innovációnak, amíg nem ülteti át a vállalat a gyakorlatba. De mennyire legyen új az újítás? Legyen világújdonság, vagy elég, ha a cég számára új? A közgazdászok válasza természetesen az, hogy a kérdéstől függ. Az innovációhoz társuló képeink alapján leginkább egy világszintű vagy országos újítást értelmeznénk innovációnak, de ha például az egyes vállalatok alkalmazkodási, megújulási képességére vagyunk kíváncsiak, akkor sokkal jobb mutatószám az, hogy új-e a vállalat számára a termék vagy az eljárás. És legyünk őszinték, idehaza az utóbbi érdekesebb mérőszámnak tűnik.
 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

Rászorultsági nyugdíj, alapnyugdíj, nyugdíjjóváírás
2010. március 25.
Az állami nyugdíjpolitika figyelmét sokáig a dolgozók és (állami) nyugdíjasok jövedelme közti arányra, a helyettesítési arányra fordította. Egy ilyen összehasonlítás valójában csak akkor átlátható, ha a nyugdíjak arányosak a (nettó) keresetekkel, mint például Németországban és Svédországban, vagy a mai Magyarországon is. De a mutató nem sokat árul el akkor, ha a nyugdíj/kereset hányados csökken a kereset növekedésével, mint ahogyan az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és korábban Magyarországon. Ha a nyugdíjat elhalasztott keresetnek fogjuk fel, akkor egy ilyen, nálunk degresszívnek nevezett rendszer jövedelem-újraelosztást valósít meg egy nemzedéken belül a nagyobb keresetűektől a kisebb keresetűek javára, legalább is akkor, ha a nyugdíjazási kortól számított hátralévő élettartam csak gyengén nő a keresetekkel.

  Tovább
Kommentek száma: 3
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49