KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.


Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.
 

 

 

KEDVES OLVASÓINK!

A BLOG 2018 FEBRUÁRJÁBAN ELKÖLTÖZÖTT,
ÚJABB BEJEGYZÉSEINKET
ITT ÉRHETIK EL!

Cikkek

Madarász Aladár

A világ országainak GDP-je egy futball labdán
2015. augusztus 24.

This striking diagram will change how you look at the world economy

Updated by on August 21, 2015 http://www.vox.com
 

Here's a very cool data visualization from HowMuch.net that took me a minute to figure out because it's a little bit unorthodox. The way it works is that it visualizes the entire world's economic output as a circle. That circle is then subdivided into a bunch of blobs representing the economy of each major country. And then each country-blob is sliced into three chunks — one for manufacturing, one for services, and one for agriculture.

Check it out:


  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

A német külkereskedelmi többlet okozza-e az EU problémáját - Bernanke és Andolfatto vitája
2015. augusztus 06.
Ben S. Bernanke
Germany's trade surplus is a problem
April 3, 2015 - http://www.brookings.edu
 
 
 
 
 
David Andolfatto
Is Germany's Trade Surplus a Problem?
August 5, 2015 - http://andolfatto.blogspot.hu/

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

A görög reformok
2015. július 17.

 

Reforming Greece

Nauro F. Campos, Fabrizio Coricelli 17 July 2015 voxeu.org


  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Görögország - megegyezést és megoldást
2015. június 12.
Greece: After a deal, work on a solution
Written by Christian Odendahl
11 June 2015 - http://www.cer.org.uk/

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Nyert-e Nagy-Britannia az EU-tagsággal?
2015. február 04.

 

Why did Britain join the EU? A new insight from economic history 

Nauro F. Campos, Fabrizio Coricelli 03 February 2015 http://www.voxeu.org/


  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Hogyan sikerült a válságmenedzselés különböző országokban - A. Fatas értékelése
2015. február 03.
Which countries managed the Great Recession better?
by Antonio Fatas - Sunday, February 1, 2015 - http://fatasmihov.blogspot.hu

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Közép- és Kelet-Európa: a konvergencia bizonytalan kilátásai
2014. december 10.

Oblath Gábor

Hány év múlva? – Újabb forduló
2014. június 23.

Egy tavaly, ezen a blogon megjelent írásban szóvá tettem, hogy Orbán Viktor túlságosan optimistán ítélte meg a válságadók kivezetése feltételeként megszabott 50%-os államadósság-ráta elérésének időigényét. A miniszterelnök ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy – az euróövezet gyors növekedése esetén – akár tíz év alatt is elérhető a GDP felének megfelelő adóssághányad. Az írásomban közölt illusztratív számítások szerint e cél eléréséhez sokkal hosszabb idő szükséges, és távolról sem irreálisak azok a feltevések, amelyek mellett az adósságráta soha nem éri el az 50%-ot.

Ez utóbbi megállapítást legutóbb Barcza György támasztotta alá. Szerinte „..egyszerű matematika, hogy 3 százalék alatti hiány, 2 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett mintegy húsz év alatt 60 százalékra csökken az adósság. Ez az összefüggés van az euró bevezetésének kritériumai mögött is, tehát egy megfelelően átgondolt szabályról beszélünk.” Azt, hogy a szabály nem megfelelően átgondolt, már régen kimutatták.[1] Itt csak azzal foglalkozom, hogy stimmel-e Barcza matematikája, és az ő feltevései mellett vajon mennyi idő alatt éri el az adósságráta az 50%-ot.

Nos, 79%-ról induló adósság/GDP, 2%-os reálnövekedés és 3%-os infláció, továbbá 2,9%-os folyamatos hiány esetén az adósságráta nem 20, hanem 42 év alatt éri el a 60%-ot. Ellenben soha nem éri el a miniszterelnök által célként kitűzött 50%-ot. Ahhoz, hogy Barcza növekedési és inflációs feltevései mellett 20 év alatt 60%-ra csökkenjen az adósságráta, nem "3% alatti" hanem 2,5%-os permanens hiány szükséges, ami nagyon nagy különbség. Ez esetben elérhető az 50%-os ráta – 2095 táján.



[1] W. Buiter – G. Corsetti – N. Roubini: Excessive deficits: Sense and nonsense in the Treaty of Maasticht. Economic Policy, 1993 April.


  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Az árfelzárkózás és a bérlemaradás illúziója
2014. május 23.

Az európai parlamenti választások közeledtével a politikai pártokat – azok szakértőit és szószólóit – egyszerre támadta meg egy ragályos kór: az árfelzárkózás és a bérlemaradás illúziója. Azért beszélek illúzióról, mert az adatok azt mutatják, hogy a hazai árszínvonal távolról sem közelítette meg a nyugat-európai szintet; kissé el is marad attól a színvonaltól, amelyet az ország viszonylagos fejlettsége indokolna. A politikusok állításával szöges ellentétben Magyarország árszintje az elmúlt években nem közeledett Nyugat-Európáéhoz, hanem távolodott attól. Tény viszont, hogy az ország gazdasági felzárkózása elakadt, s emiatt a bérfelzárkózás is megtorpant. Minden alapot nélkülöz azonban az a gyakori állítás, hogy a hazai keresetek átlagos szintje érdemben lemaradt volna az ország árszintjéhez, illetve összteljesítményéhez viszonyítva.

 

Az írás az Élet és Irodalom 2014. május 16.-is számában jelent meg.


  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

A szegény ember lovának éhhalála és a magyar fizetésimérleg-csoda
2014. február 19.

A parlamenti választás közeledte gazdasági csodák egész sorát hozta nekünk. Csak kapkodjuk a fejünket a gazdasági növekedés fölvirágzásán, az államadósság csökkenésén, stb-n. Már-már nem győzzük megtalálni a stikliket, elhallgatásokat az elbűvölő jelenségek – pontosabban a valódi jelenségeket fölismerhetetlenül elbűvölővé torzító, harsogó sikerpropaganda mögött. Pl. elfelejtjük, hogy a hatalmas csinnadrattával kísért tavalyi GDP-növekedés (1,2 százalék) annyira nyomorúságos volt, hogy a 2012. évi 1,7 százalékos csökkenés után a 2011-es szintet sem hozta vissza. Vagy: nem nézzük, hogy az év végi, mérési időpontban (magától, valamifajta intervenció nélkül?) „behorpadt” a forint árfolyama – alacsonyabb volt, azaz a forint több eurót ért, mint az előtte vagy utána lévő időszakban –, és a költségvetés pénzállományát az állampapírok kibocsátásának ügyes időzítésével lényegesen alacsonyabbra vették le, mint az elmúlt év folyamán vagy az utóbbi hetekben bármikor; e két „segédcsapat” nélkül az államadósság nem csökkent, hanem nőtt volna.

Most azonban nézzünk meg tüzetesebben egy kevesebbet vitatott jelenséget: a folyó fizetési mérleg egyenlegét, amelynek javulásáról mint kirobbanó sikerről ugyancsak sokat hallunk nap mint nap. A folyó mérleget általában a tőkemérleggel (lényegében az EU-tól kapott támogatásokkal) együtt szoktuk tárgyalni, de ezt a kormánypropaganda mostanában mellőzi; mi is az ilyen egyszerűbb eljárást követjük.


  Tovább
Kommentek száma: 0
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49