KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.


Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.
 

 

 

KEDVES OLVASÓINK!

A BLOG 2018 FEBRUÁRJÁBAN ELKÖLTÖZÖTT,
ÚJABB BEJEGYZÉSEINKET
ITT ÉRHETIK EL!

Cikkek

Soós Károly Attila

Két ábra a GDP-növekedésről – a KSH jobban teljesít
2014. február 17.
A KSH által február 14-én kiadott diadaljelentés a GDP növekedéséről akkor is erősen félrevezető, ha elhisszük magukat a közzétett számokat. Az alábbi 1. ábrán azt láthatja az Olvasó, hogy a tavalyi év második és harmadik negyedévének gyors növekedése 2012 megfelelő negyedéveihez képest  valójában az elemzők által bázishatásnak nevezett jelenséget tükrözi: a 2012 harmadik és negyedik negyedévében történt súlyos visszaesést fordítja visszájára. Ezért – és 2013 első felének gyönge teljesítménye miatt – a tavalyi, most 1,2 százalékosra becsült növekedés csak részben egyenlítette ki a 2012-es 1,7 százalékos csökkenést, más szóval az ünnepelt tavalyi GDP a 2011 évitől elmaradt.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Ajánló: D. Andolfatto a japán mennyiségi könnyítésről
2013. november 14.
David Andolfatto: QE in Japan: Past and Present
Monday, November 11, 2013 - http://andolfatto.blogspot.hu

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Ajánló: Szükséges volt-e Sztálin iparosítási politikája?
2013. október 10.
Anton Cheremukhin, Mikhail Golosov, Sergei Guriev, Aleh Tsyvinski
Was Stalin necessary for Russia’s economic development?
http://www.voxeu.org - 10 October 2013

Soviet Russia’s industrialisation was a pivotal episode in the 20th century, and economic historians have spent decades debating the role of Stalin’s policies in bringing it about. This column argues that Stalin’s industrialisation was disastrous even in purely economic terms. The brutal policy of collectivisation devastated productivity, both in manufacturing and in agriculture. The massive welfare losses in the years 1928-40 outweighed any hypothetical gains from Stalin’s policies after 1940, and Russia would have been better off under a continuation of the ‘New Economic Policy’.
 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Hány év múlva vezethetők ki a válságadók és vezethető be az euró?
2013. augusztus 06.
Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Ajánló: GDP revízió az USA-ban: a kutatás-fejlesztés és a művészet többet számít
2013. augusztus 05.
Peter Coy
The Rise of the Intangible Economy:
U.S. GDP Counts R&D, Artistic Creation


July 18, 2013 - http://www.businessweek.com


 
 
 
 
 
 
 
Havas Attilának köszönet a linkért.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Ajánló: Hányadik recesszió is ez? Jeff Frankel szerint még mindig az első
2013. július 23.
Jul 22nd, 2013 - http://content.ksg.harvard.edu/blog/jeff_frankels_weblog/2013 - Jeff Frankels Weblog - Views on the Economy and the World
 
 
 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Ajánló: Az AEA panelvitája ösztönzésről és recesszióról
2013. január 11.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Darvas Zsolt

Miért kevésbé hatásos a magyar monetáris politika?
2012. május 23.
Számításaim szerint a magyar monetáris politika körülbelül fele akkora hatást fejt ki a GDP-re, mint a lengyel, és harmadannyit, mint az euróövezeti. A különbséget számos tényező magyarázhatja, és a csekély hatásosság önmagában az euró gyors bevezetése mellett szól.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

Magyar és lengyel valutaárfolyamok, kamatlábak és gazdasági növekedés
2012. január 06.
A közelmúltban, főleg az előző évi devizapiaci folyamatok év végi értékelése kapcsán gyakran olvashattuk azt, hogy a forint és a lengyel złoty euró-árfolyama egymáshoz közeli pályát futott be az utóbbi 12 hónapban, sőt a lengyel valuta a miénknél valamivel nagyobb mértékben értékelődött le. Ez igaz, sőt áll hosszabb időszakra is, 2008 nyarától kezdve, lényegében tehát azóta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság elérte a régiónkat, napjainkig. Az 1. ábrán jól megfigyelhető, hogy az általános hullámzásban a złoty gyakorlatilag végig nagyobb értékvesztésben volt a 2008. augusztusi kiindulóponthoz képest a román lejnél és még inkább a cseh koronánál. A forintnál is valamivel többet vesztett az értékéből, miközben végig erősen párhuzamosan ingadozott az utóbbival. Azonban ez a magyar-lengyel hasonlóság, ha jóval több is egyszerű látszatnál, nagy különbségeket takar.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Ezután minden másképp volt? A hazai gazdaság közelmúltja a GDP adatrevízióinak fényében
2011. október 20.
A KSH szeptember 30-án közzétett, Magyarország Nemzeti Számlái, 2010 (előzetes adatok) című kiadványában az 1990-es évek közepéig visszamenően módosultak mind a folyó áras adatok, mind pedig a volumenindexek. A kiadvány módszertani melléklete részletes tájékoztatást ad a revíziók típusairól és indokairól – ezek statisztikai szempontból nyilván megalapozottak. Az adatok elemzői azonban problematikusnak tarthatják, hogy a GDP felhasználási oldaláról eltűnt a „statisztikai eltérés”; az adatváltozásoknak egy része éppen ezzel függ össze. Írásom főként azzal foglakozik, hogy a KSH idei és tavalyi visszamenőleges adatrevíziói hogyan írják át az elmúlt másfél évtized gazdaságtörténetét. Ez azonban egy másik kérdést is felvet: a revíziók nyomán maga a múlt, vagy a múlt szemlélete változik meg? Más történt, vagy ugyanazt látjuk más nézőpontból?

  Tovább
Kommentek száma: 0
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49