KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.


Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.
 

 

 

KEDVES OLVASÓINK!

A BLOG 2018 FEBRUÁRJÁBAN ELKÖLTÖZÖTT,
ÚJABB BEJEGYZÉSEINKET
ITT ÉRHETIK EL!

Cikkek

Madarász Aladár

Nyugdíjreformok: miért igyekeznek azok az országok is rendszert váltani, ahol nincs súlyos demográfiai probléma?
2011. május 12.
Nyugdíjreformok: miért igyekeznek azok az országok is rendszert váltani,
ahol nincs súlyos demográfiai probléma?
Egy NBER-tanulmány a bizalom megingásában leli meg a választ:
 
Kent Smetters - Walter E. Theseira:
A MATTER OF TRUST: UNDERSTANDING WORLDWIDE PUBLIC PENSION CONVERSIONS
/NBER WORKING PAPER SERIES/
 

 


  Tovább
Kommentek száma: 1

Németh György

A nyugdíjrendszer átalakítása után – és előtt
2011. április 01.
Németh György ebben az írásában
Vértes Andrásnak a Figyelő március 10-i számában megjelent cikkével
vitatkozik - természetesen nyugdíj-ügyben.
 

  Tovább
Kommentek száma: 3

Németh György

Miért akarja Matolcsy György saját kormányát megbuktatni?
2010. november 30.
Aligha hiszem, hogy bárki kétségbe vonhatná, hogy nyugdíj-ügyekben nem csupán mélyebb ismeretekkel rendelkezem, de hitelesebb személy is vagyok, mint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Mert bár a Népszabadságnak adott interjújában[1] azt nyilatkozta: „Mindig is azon a véleményen voltam, hogy 1998-ban nem kellett volna bevezetni a kötelező magánnyugdíjrendszert”, de nem csekély terjedelmű szakíró munkásságában ilyetén véleményének nyoma sincs, ráadásul – ahogy akkoriban mondani szokás volt –, lábbal szavazott a második pillér mellett. Ráadásul vén fejjel. Akkoriban már bőven elmúlt negyven, s ebben az életkorban a hivatalos kormánypropaganda sem javasolta a belépést, azzal érvelve, hogy a nyugdíjig hátralévő időben a második pillér nem biztosít annyi előnyt, amennyi ellensúlyozni tudná azt a hátrányt, melyet az addig megszerzett jogosultságainak negyedéről való lemondás jelent. De Matolcsy vállalta. És amikor 2009-ben a Bajnai-kormány az 52. életévüket betöltött pénztártagoknak lehetővé tette a visszalépést, Matolcsy nem élt a lehetőséggel, holott elmúlt ötvenkettő.

[1]           Baka F. Zoltán: „Matolcsy-interjú: Szabad választás, súlyos következményekkel. A miniszter számít a megmaradó pénztárakra az öngondoskodás erősítésében.” Az internetre felkerült 2010. november 28. (http://nol.hu/gazdasag/szabad_valasztas__kovetkezmenyekkel) Nyomtatásban megjelent 2010. november 29. Ott a cím: „Lefutott pénztárválasztás. Matolcsy György számít a megmaradó kasszákra az öngondoskodás erősítésében.”

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

A másik Diamond
2010. október 12.
A 2010. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjat két amerikai és egy brit-ciprusi közgazdász kapta: Peter A. Diamond, Dale T. Mortensen és Christopher A. Pissarides, a keresési súrlódások piacelméletének kidolgozásáért. Míg a második és harmadik szerző elsősorban a díj indoklásában szereplő kutatásairól híres, addig Peter Diamond több más területen is legalább ilyen hatású eredményeket ért el. Ebben a jegyzetben egy másik Diamondról, a nyugdíjközgazdászról írok, akit sokkal jobban ismerek, mint a kitüntetett terület művelőjét; és azt a területet is érdekesnek gondolom. Mivel Diamond egyszerre elvont elméleti közgazdász és gyakorlatias kormányzati tanácsadó, nyugdíj-gazdaságtani munkásságát is ketté bontva ismertetem.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Németh György

Az érme oldalai - Fenntarthatóságok és implicit adósságok
2010. szeptember 17.
A nyugdíjkérdés körül épp akkora a közgazdaságtani homály, mint amilyen átláthatók az érdekviszonyok. Van hát okunk a legalapvetőbbnek vélt igazságok igazságtartalmán merengeni. Az alábbiakban Oblath Gábor és Kun János cikke kapcsán próbálok homályt oszlatni.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Államháztartási statisztika, mozgástér és hitelesség
2010. szeptember 01.
Kilenc EU-tagország, köztük Magyarország, levélben kezdeményezte az államháztartási hiány és adósság jelenlegi uniós elszámolási gyakorlatának felülvizsgálatát. A javaslat azt célozza, hogy a hazai nyugdíjreformhoz hasonló megoldást választó – úgynevezett kötelező tőkefedezeti pillért is létrehozó – országok csökkenthessék kimutatott költségvetési hiányukat és államadósságukat a reform terheivel. A folyó teher az az összeg, amellyel a kormányzat kiegészíti a társadalombiztosítási kasszának a reform miatt hiányzó bevételeit. Ez pedig megegyezik a „kötelező” magán-nyugdíjpénztárakhoz (a hazai nyugdíjrendszer második pilléréhez) átirányított járulékbevétellel, amely az érvényes statisztikai elszámolás szerint a magánszektor megtakarításait gyarapítja.
A kilencek kezdeményezése túlmutat az állami deficit statisztikai elszámolásának technikáján: közgazdasági, gazdaságpolitikai, továbbá a gazdaságpolitika hitelességét érintő kérdéseket is felvet. Ezeket az eltérő természetű kérdéseket külön-külön kell végiggondolni ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a téves gyakorlati következtetések.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

Rászorultsági nyugdíj, alapnyugdíj, nyugdíjjóváírás
2010. március 25.
Az állami nyugdíjpolitika figyelmét sokáig a dolgozók és (állami) nyugdíjasok jövedelme közti arányra, a helyettesítési arányra fordította. Egy ilyen összehasonlítás valójában csak akkor átlátható, ha a nyugdíjak arányosak a (nettó) keresetekkel, mint például Németországban és Svédországban, vagy a mai Magyarországon is. De a mutató nem sokat árul el akkor, ha a nyugdíj/kereset hányados csökken a kereset növekedésével, mint ahogyan az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és korábban Magyarországon. Ha a nyugdíjat elhalasztott keresetnek fogjuk fel, akkor egy ilyen, nálunk degresszívnek nevezett rendszer jövedelem-újraelosztást valósít meg egy nemzedéken belül a nagyobb keresetűektől a kisebb keresetűek javára, legalább is akkor, ha a nyugdíjazási kortól számított hátralévő élettartam csak gyengén nő a keresetekkel.

  Tovább
Kommentek száma: 3
elejére előző ( 2 / 2 ) következő végére
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2018-03-14 11:16:49