KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.



Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.

Cikkek

Madarász Aladár

Egy befejezetlen történet: az észak-atlanti válság és utóélete - T. Bayoumi
2017. szeptember 25.

 

Unfinished Business: The North Atlantic crisis and its aftermath

Tamim Bayoumi

22 September 2017 - voxeu.org


  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Megmenteni a makroökonómiát? / Kereszttűzben a makroökonómia
2016. december 19.
 

Rescuing macroeconomics?

Posted on - http://www.enlightenmenteconomics.com by Diane Coyle.

Macroeconomics in the crossfire (again)

By:   Date: December 5, 2016 - http://bruegel.org/



  Tovább
Kommentek száma: 0

Németh György

Miért akarja Matolcsy György saját kormányát megbuktatni?
2010. november 30.
Aligha hiszem, hogy bárki kétségbe vonhatná, hogy nyugdíj-ügyekben nem csupán mélyebb ismeretekkel rendelkezem, de hitelesebb személy is vagyok, mint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Mert bár a Népszabadságnak adott interjújában[1] azt nyilatkozta: „Mindig is azon a véleményen voltam, hogy 1998-ban nem kellett volna bevezetni a kötelező magánnyugdíjrendszert”, de nem csekély terjedelmű szakíró munkásságában ilyetén véleményének nyoma sincs, ráadásul – ahogy akkoriban mondani szokás volt –, lábbal szavazott a második pillér mellett. Ráadásul vén fejjel. Akkoriban már bőven elmúlt negyven, s ebben az életkorban a hivatalos kormánypropaganda sem javasolta a belépést, azzal érvelve, hogy a nyugdíjig hátralévő időben a második pillér nem biztosít annyi előnyt, amennyi ellensúlyozni tudná azt a hátrányt, melyet az addig megszerzett jogosultságainak negyedéről való lemondás jelent. De Matolcsy vállalta. És amikor 2009-ben a Bajnai-kormány az 52. életévüket betöltött pénztártagoknak lehetővé tette a visszalépést, Matolcsy nem élt a lehetőséggel, holott elmúlt ötvenkettő.

[1]           Baka F. Zoltán: „Matolcsy-interjú: Szabad választás, súlyos következményekkel. A miniszter számít a megmaradó pénztárakra az öngondoskodás erősítésében.” Az internetre felkerült 2010. november 28. (http://nol.hu/gazdasag/szabad_valasztas__kovetkezmenyekkel) Nyomtatásban megjelent 2010. november 29. Ott a cím: „Lefutott pénztárválasztás. Matolcsy György számít a megmaradó kasszákra az öngondoskodás erősítésében.”

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

A magánnyugdíjrendszer államosítása?
2010. október 19.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 13-án bejelentette, hogy november 1-től 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíj-befizetéseket, és hamarosan megnyitják a kapukat a tiszta tb-nyugdíjrendszerbe visszalépőknek. Mi lehet a hatása e valóban forradalmi lépéseknek?

  Tovább
Kommentek száma: 6

Németh György

Az érme oldalai - Fenntarthatóságok és implicit adósságok
2010. szeptember 17.
A nyugdíjkérdés körül épp akkora a közgazdaságtani homály, mint amilyen átláthatók az érdekviszonyok. Van hát okunk a legalapvetőbbnek vélt igazságok igazságtartalmán merengeni. Az alábbiakban Oblath Gábor és Kun János cikke kapcsán próbálok homályt oszlatni.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

Gál Róbert Iván - Simonovits András: A kötelező magánnyugdíj és a költségvetési hiány
2010. szeptember 17.
Ismeretes, hogy nemrégiben kilenc EU tagállam  (köztük Magyarország) azt kérte az EU-tól, engedje meg nekik, hogy leírhassák a (kötelező) magánnyugdíjak bevezetése miatt pár évtizedre kieső költségvetési bevételeket a hivatalos költségvetési hiányból és a magánpénztári felhalmozásokat az államadósságból. (Ilyen lehetőség létezett 2005 és 2009 között, egyre csökkenő részben, és csak a költségvetést  illetően.) Ebben a rövid hozzászólásban amellett érvelünk, hogy a magánnyugdíj-pillér következetes figyelembevétele esetén  mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot csökkenteni kell a nettó magánnyugdíj-befizetésekkel, illetve a magánpénztáraknál felhalmozódó tőkével, és így átmenetileg könnyebbedne a valóságos finanszírozási teher. Azt is kimutatjuk, hogy a kilenc kormány levele jelen formájában nem következetes és kiegészítésre szorul.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Kun János

Magánnyugdíjpénztár és államadósság - ki trükközik?
2010. szeptember 08.
A kilencvenes években divatba jött a világban az implicit nyugdíjadósság számítása a Világbank által kidolgozott módszer szerint. A vizsgált évre vonatkozó nyugdíj-megállapítási szabályok és a különböző korosztályok várható élettartamának figyelembe vételével kiszámították, hogy az egyes évekre vonatkozóan mennyi nyugdíj kifizetésére van köztelezettsége az államnak. A későbbi évek kötelezettségeit egy diszkonttényezővel „jelenértékre” számították át. Az egy év múlva esedékes 100 Ft kifizetésének jelenértéke 5 százalékos diszkonttényező esetén például 95 Ft, a tíz év múlva esedékes 100 Ft-é 59,87 Ft (100 x 0,9510). A még nem nyugdíjas korosztályok esetén kiszámították a várható nyugdíjat, majd olyan arányban vették figyelembe, amilyen arányban a vizsgált évig munkában aktív éveiket ledolgozták. Ha például valaki a vizsgált évben 40 éves volt, 20 éves korában kezdett dolgozni, s az érvényben lévő szabályok szerint várhatóan 60 éves korában megy nyugdíjba, az ő majdani nyugdíját 50 százalékban vették figyelembe. A fenti módszerrel kiszámított összeget elosztották a vizsgálat évének GDP-jével. 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Államháztartási statisztika, mozgástér és hitelesség
2010. szeptember 01.
Kilenc EU-tagország, köztük Magyarország, levélben kezdeményezte az államháztartási hiány és adósság jelenlegi uniós elszámolási gyakorlatának felülvizsgálatát. A javaslat azt célozza, hogy a hazai nyugdíjreformhoz hasonló megoldást választó – úgynevezett kötelező tőkefedezeti pillért is létrehozó – országok csökkenthessék kimutatott költségvetési hiányukat és államadósságukat a reform terheivel. A folyó teher az az összeg, amellyel a kormányzat kiegészíti a társadalombiztosítási kasszának a reform miatt hiányzó bevételeit. Ez pedig megegyezik a „kötelező” magán-nyugdíjpénztárakhoz (a hazai nyugdíjrendszer második pilléréhez) átirányított járulékbevétellel, amely az érvényes statisztikai elszámolás szerint a magánszektor megtakarításait gyarapítja.
A kilencek kezdeményezése túlmutat az állami deficit statisztikai elszámolásának technikáján: közgazdasági, gazdaságpolitikai, továbbá a gazdaságpolitika hitelességét érintő kérdéseket is felvet. Ezeket az eltérő természetű kérdéseket külön-külön kell végiggondolni ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a téves gyakorlati következtetések.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Simonovits András

Rászorultsági nyugdíj, alapnyugdíj, nyugdíjjóváírás
2010. március 25.
Az állami nyugdíjpolitika figyelmét sokáig a dolgozók és (állami) nyugdíjasok jövedelme közti arányra, a helyettesítési arányra fordította. Egy ilyen összehasonlítás valójában csak akkor átlátható, ha a nyugdíjak arányosak a (nettó) keresetekkel, mint például Németországban és Svédországban, vagy a mai Magyarországon is. De a mutató nem sokat árul el akkor, ha a nyugdíj/kereset hányados csökken a kereset növekedésével, mint ahogyan az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és korábban Magyarországon. Ha a nyugdíjat elhalasztott keresetnek fogjuk fel, akkor egy ilyen, nálunk degresszívnek nevezett rendszer jövedelem-újraelosztást valósít meg egy nemzedéken belül a nagyobb keresetűektől a kisebb keresetűek javára, legalább is akkor, ha a nyugdíjazási kortól számított hátralévő élettartam csak gyengén nő a keresetekkel.

  Tovább
Kommentek száma: 3
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2017-10-21 09:13:18