KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.



Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.

Cikkek

Oblath Gábor

Az MNB unortodox „előrejelzése”
2017. január 18.

„KARESZ HÜJE
GYÖNGYI HÜJE
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van.”

(Weöres Sándor: Kisfiúk témáira 2)

„…most, miután már ismerem a jövőt, soha nem cselekednék ellene, és ebbe beletartozik az is, hogy nem árulom el másoknak, amit tudok.”

(Ted Chiang: Életed története)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016 karácsonya előtt közzétett Inflációs jelentésében unortodox ajándékkal lepte meg a borúlátásra hajló publikumot. 2,1-ről 2,4%-re emelte a magyar gazdaság 2016 első háromnegyedévi növekedési ütemét, mégpedig úgy, hogy negyedévek szerint rendre 0,5, 0,1 és 0,5 százalékponttal korrigálta felfelé a KSH hivatalos adatait. Bár az MNB törvényi felhatalmazása sokféle tevékenységet fog át – a monetáris politikán és a pénzügyi felügyeleten kívül pénzügyi statisztikák összeállítására is kiterjed –, eddig úgy tudtuk, hogy a GDP-statisztika a KSH kizárólagos hatáskörébe tartozik. Azt hittük, hogy e hatáskör nemcsak az adatok előállítását és közzétételét, hanem a publikált statisztikák felülvizsgálatát is lefedi. Végül, azt is hittük, hogy a jegybanki elemzőknek a GDP-adatokat illetően ugyanaz a dolguk, mint a kutatóintézeti és piaci elemzőknek: az adatok elemzése, ezeken alapuló előrejelzések készítése, nem pedig a hivatalos adatok felülírása. Az említett MNB-kiadványból azonban kiderült, hogy mindezeket rosszul tudtuk és hittük. Legutóbbi Inflációs jelentésében ugyanis a jegybank felhatalmazta magát annak közlésére, hogy karácsony előtt megismerte a jövőt, ezért a 2016-ra vonatkozó 2,8%-os növekedési előrejelzéséhez nincs szüksége a GDP első háromnegyedévi 2,1%-os bővüléséről 2016. december 6-án közölt KSH-adatra.

 


  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Az MNB árfolyamnyereségének felhasználása
2014. december 10.

Baksay Gergely, az MNB igazgatója és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Népszabadság 2014. 11. 29. számában megjelent, A devizahitelesek és a jegybank című írásban Róna Péternek a devizahitelek forintosítására vonatkozó javaslatával (Népszabadság 2014. 11.19) szemben számos ellenvetést fogalmazott meg. Amellett érveltek, hogy a jegybank akkor jár el helyesen, ha az árfolyamnyereségéből eredménytartalékot képez. Érvelésükből azonban az is következik, hogy nem szabályos, nem ésszerű, nem prudens, ráadásul a költségvetés hosszú távú érdekei szempontjából is kedvezőtlen, ha az MNB az árfolyamnyereségét az unortodox közgazdaságtan oktatását szolgáló alapítványokra, továbbá irodaházak, kastélyok és villák vásárlására fordítja.

Baksay és Palotai szerint más felhasználási céloknál „…sokkal célszerűbb, ha az MNB a devizakonverzióból származó nyereségéből tartalékot képez, ami hosszabb távon biztosíthatja azt, hogy a jegybank a jövőben sem szorul majd költségvetési térítésre. A költségvetési térítés szükségességének kockázata különben valós lenne, mert az alacsony globális hozamkörnyezetben a devizatartalékokon elérhető hozam jelentősen lecsökkent, így előretekintve nem lehet garantálni – és ez a monetáris politikának nem is célja –, hogy a jegybank ’magától’ mindig nyereséges legyen. A jegybanktörvény – uniós előírásoknak megfelelő – rendelkezése pedig költségvetési térítést ír elő arra az esetre, ha a jegybank (a korábban képzett eredménytartalékát meghaladó mértékben) veszteséges lenne. Az MNB ezt kívánja megelőzni.” A gondolatmenet összegzése: „…az MNB az előírt szabályokat is betartva akkor jár el a legprudensebben, a költségvetés szempontjából is hosszú távon a legkedvezőbben, ha eredménytartalékot képez, és így elejét tudja venni későbbi potenciális költségvetési kiadásoknak, amivel nemcsak a devizahitelesek, hanem minden adófizető jól jár.”

A szerzők nem vonták le az érveikből logikusan adódó következetést, de helyettük megteszem én: az árfolyamnyereségből alapítványokra és ingatlanokra fordított hatalmas összegek az MNB imprudens költekezését jelentik, amivel csaknem minden adófizető rosszul jár.

A témához kapcsolódó friss hír: Az MNB megvette az ország legdrágább házát

  Tovább
Kommentek száma: 0

Oblath Gábor

Ki, miben felelős? Észrevételek Surányi György diagnózis- és terápia-kritikájához
2010. március 17.
Surányi György Téves diagnózis, téves terápia címmel megjelent írása nemcsak a szakmán belül, hanem azon kívül is nagy érdeklődést keltett. Az érdeklődés érthető, hiszen a korábbi jegybankelnök „a jegybankot” tette felelőssé a hazai gazdaság 2008 őszén megtapasztalt sebezhetőségéért, a nemzetközi válság következményeinek félreértéséért és félrekezeléséért. A vitairattal szemben többen, több oldalról fejtették ki ellenvetéseiket (lásd Karvalits Ferenc, Felcsuti Péter, Pete Péter és Róna Péter reakcióját.). Észrevételeimben nem foglalkozom az írás szélesebb (nem szakmai) kontextusával és a vita további hullámaival (lásd Bánfi Tamás, Vizvári Béla, Kun János cikkét). Mondandómat néhány olyan kérdésre korlátozom, amely az eszmecserében az indokoltnál csekélyebb figyelemben részesült, vagy amelyről az írást vitató kollégákétól eltér a véleményem.
 
 
 
 

  Tovább
Kommentek száma: 0
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2017-06-23 13:47:49