KAPCSOLAT MTA KTI GYIK BELÉPÉS WEBMAIL NYELV VÁLTÓ
CÍMKÉK:

MTA KTI Blog

Az intézetben született vagy születő félben lévő kutatási eredmények, szakmapolitikai vélemények, valamint az aktuális gaz­dasági, közéleti és társa­dalom­politikai kérdések vitafóruma.



Szerkesztő és moderátor:

Madarász Aladár
E-mail: blog@krtk.mta.hu

Tisztelt Szerzők, Olvasók!
Kérjük, publikálásra szánt írásaikat, cikkeiket nevük
és emailcímük kíséretében juttassák el szerkesztőnkhöz.
A beküldött cikkek és hozzászólások előzetes moderációt követően jelennek meg honlapunkon.

Cikkek

Madarász Aladár

Csökkentheti-e Trump radikálisan az adókat?
2017. április 28.

U.S. Can Afford Trump's Radical Tax Cut

By  Tyler Cowen

Én, az adósság királya...

This entry was posted on http://econbrowser.com/ by .

  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Mekkora a fenntartható adósság?
2015. szeptember 28.

What is a Sustainable Public Debt?

Pablo D'Erasmo, Enrique G. Mendoza, Jing Zhang

NBER Working Paper No. 21574
Issued in September 2015
NBER Program(s):   IFM

The question of what is a sustainable public debt is paramount in the macroeconomic analysis of fiscal policy. This question is usually posed as asking whether the outstanding public debt and its projected path are consistent with those of the government's revenues and expenditures (i.e. whether fiscal solvency conditions hold). We identify critical flaws in the traditional approach to evaluate debt sustainability, and examine three alternative approaches that provide useful econometric and model-simulation tools to analyze debt sustainability. The first approach is Bohn's non-structural empirical framework based on a fiscal reaction function that characterizes the dynamics of sustainable debt and primary balances. The second is a structural approach based on a calibrated dynamic general equilibrium framework with a fully specified fiscal sector, which we use to quantify the positive and normative effects of fiscal policies aimed at restoring fiscal solvency in response to changes in debt. The third approach deviates from the others in assuming that governments cannot commit to repay their domestic debt, and can thus optimally decide to default even if debt is sustainable in terms of fiscal solvency. We use these three approaches to analyze debt sustainability in the United States and Europe after the recent surge in public debt following the 2008 crisis, and find that all three raise serious questions. This paper is available as PDF (1896 K) .


  Tovább
Kommentek száma: 0

Madarász Aladár

Az államadósság gyorsító szerepe az ipari forradalom kialakulásában
2015. június 23.

Debt into Growth: How Sovereign Debt Accelerated
the First Industrial Revolution

Jaume Ventura, Hans-Joachim Voth

NBER WorkingPaper No. 21280
Issued in June 2015
NBER Program(s):   EFG   IFM

Why did the country that borrowed the most industrialize first? Earlier research has viewed the explosion of debt in 18th century Britain as either detrimental, or as neutral for economic growth. In this paper, we argue instead that Britain’s borrowing boom was beneficial. The massive issuance of liquidly traded bonds allowed the nobility to switch out of low-return investments such as agricultural improvements. This switch lowered factor demand by old sectors and increased profits in new, rising ones such as textiles and iron. Because external financing contributed little to the Industrial Revolution, this boost in profits in new industries accelerated structural change, making Britain more industrial more quickly. The absence of an effective transfer of financial resources from old to new sectors also helps to explain why the Industrial Revolution led to massive social change – because the rich nobility did not lend to or invest in the revolutionizing industries, it failed to capture the high returns to capital in these sectors, leading to relative economic decline. This paper is available as PDF.


  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

Ront vagy ront, de nem henyél. Kormányunk és az állam hitelképessége
2012. december 11.

A napokban a Moody’s megerősítette a lengyel államadósság elsőrendű befektetői besorolását. Nem csoda, hogy a lengyel kormány kommunikációja gyakran emlegeti a hitelminősítőket, míg a miénk (utoljára maga a miniszterelnök) legfeljebb csak a múlt árnyaiként beszél ezekről az intézményekről, amelyek a mi államadósságunkat a bóvli kategóriában tartják.


  Tovább
Kommentek száma: 0

Valentinyi Ákos

Nem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor
2012. április 23.
A magyar gazdaság ma egyike a pénzügyileg legsebezhetőbb gazdaságoknak. Külső adóssága magas, az államadósság pályája nem fenntartható. Ha a kormány el kívánja kerülni az államcsődöt, akkor nem az a kérdés, hogy megállapodik-e az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, hanem az, hogy mikor és milyen áron. Minél később látja be a megállapodás elkerülhetetlenségét, annál többe fog kerülni. És a politikai költségek sem nagyon csökkenthetők.
 

  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

Államadósság-szabályok, kormányok
2011. december 07.
Amikor az Országgyűlés az államadósság növekedésének korlátozását célzó 2008. évi LXXXV. törvény javaslatát tárgyalta, a Fidesz főképp a javasolt szabályrendszer transzparenciáját hiányolta. Nem teljesen alaptalanul: a rendszer valóban bonyolult volt. Azonban nem volt átláthatatlan, és bonyolultsága a javára vált. Nézzük itt az egyik – rövidebben tárgyalható – bonyolultságát. Ez abban állt, hogy az államadósság növekedésének korlátozását csak a későbbi évek költségvetésének tervezésénél kellett közvetlenül szem előtt tartani, ennek alapján meg kellett határozni egy költségvetési (államháztartási) egyenleg-előirányzatot. Viszont később, a mindenkori folyó évi gazdálkodásnál már nem az államadóssággal kellett operálni. Ehelyett akkor már csak a korábban meghatározott éves egyenleg-előirányzat tartásáról volt szó. Most a Fidesz-kormány ennek a rendszernek az eltörlését javasolja az Országgyűlésnek, továbbá új, egyszerűbb szabályok bevezetését az államadósság növekedésének megakadályozására.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Németh György

Az implicit államadósságról – egy interjú kapcsán
2011. november 11.
Surányi György interjút adott egyik napilapunknak (Népszabadság, október 31., 9.o.), melyben az Európai Unió és benne Magyarország gazdasági problémáit tekintette át. Az interjúalany higgadt és tárgyilagos volt, távol az oly gyakran tapasztalható „mondom a tutit” mentalitástól, sőt még a társadalmi katasztrófa veszélyére is figyelmeztetetett, ami nem is oly régen közgazdász körökben a gyengeség jelének számított, vagy egyenesen a populizmus vádját vonta magára. A világ azonban változik, s még nagy idők tanúi is lehetünk.
 
De nem dicsérni jöttem Surányit, hanem interjújának egy elméleti jelentőséggel bíró szálát venni górcső alá. Azt, mely az implicit (nyugdíj-)államadósságra vonatkozik.

  Tovább
Kommentek száma: 2

Soós Károly Attila

Csökken vagy nő az állam eladósodottsága?
2011. október 18.
A kormány februárban meghirdetett Széll Kálmán-terve a gazdaságpolitika egyik központi feladatának nyilvánította az államadósság csökkentését. Kevés olyan közgazdász akad, aki ezt adott helyzetünkben nem tartaná helyes, fontos célnak. Persze a legtöbben az adósság megfontolt, abszolút értékben csekély mértékű, lehetőség szerint minél inkább a GDP növekedéséhez képesti elmaradásban megmutatkozó, ilyen értelemben relatív csökkentésére gondolunk: az eladósodottság vagy adósságráta (adósság/GDP) és nem igazán az adósság csökkentésére. És az sem mindegy, milyen eszközökkel – adóemeléssel vagy elsősorban az állami kiadások csökkentésével – segítik ezt a csökkentést. Itt azonban azt a kérdést firtatjuk, hogy teljesül-e maga a cél, csökken-e az adósságráta. Sajnos a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudunk igazán válaszolni erre a kérdésre.

  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

Szabadságharc az IMF-en kívül a piaci hitelezők ellen is?
2011. szeptember 29.
Napjainkban a magyar állam nemzetközi pénzügyi helyzetét sajátos kettősség jellemzi. Egyfelől, a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak ára (5 éves CDS felár) 500 bázispont fölé (utoljára a nemzetközi pénzügyi válság legsúlyosabb időszakában, 2009 márciusában látott szintre) emelkedett, ami azt jelenti, hogy a piac bőven több mint egynegyedes valószínűséget tulajdonít a magyar államkincstár fizetésképtelenné válásának. Ezzel a teljesítménnyel a CMS Datastream 90 megfigyelt ország közül a kilencedik legkockázatosabbnak talált bennünket. Másfelől, az elmúlt évtizedben nem tapasztalt csúcsot ért el az államadósság külföldi finanszírozása: a 2008 októberében kezdődött eladási pánik nyomán a nyilvános kibocsátású állami értékpapírok külföldi tulajdonban lévő hányada egy év múltán 46 százalékra csökkent, de idén júliusra már 59 százalékra (közel 15000 milliárd forintra, 51 milliárd euróra) emelkedett. A szűk szakmán kívül sokan nem értik: hogy férhet össze ez a két dolog egymással? Miért veszik külföldi intézmények a mi kockázatos állampapírjainkat?

  Tovább
Kommentek száma: 0

Soós Károly Attila

Változott-e az államadósság?
2011. június 15.
Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a nyugdíjvagyon állami kezelésbe vétele nyomán a bruttó hazai termék (GDP) 81 százalékáról 77-re, négy százalékponttal csökken az államadósság. Mondhatta volna úgy is, hogy csak ennyivel – jórészt azért, mert az elvett megtakarítások tekintélyes részét folyó költségvetési kiadások teljesítésére használják föl.
De egyáltalán igaz-e, hogy csökken az államadósság?

  Tovább
Kommentek száma: 1
elejére előző ( 1 / 2 ) következő végére
Intézményünk országos és
nemzetközi hálózati kapcsolatát
az NIIF program biztosítja
MTA - Magyar Tudományos Akadémia MTA
Magyar Tudományos Akadémia
 
Utolsó módosítás:
2017-12-08 13:00:19